Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kártyajóslás


 

Kártyajóslás              

 

cardback.jpgcardback.jpgcardback.jpgcardback.jpgcardback.jpgcardback.jpgcardback.jpgcardback.jpgcardback.jpgcardback.jpgcardback.jpgcardback.jpgcardback.jpgcardback.jpgcardback.jpgcardback.jpgcardback.jpgcardback.jpgcardback.jpgcardback.jpgcardback.jpgcardback.jpgcardback.jpg

 

 

 

 

 

                                                            

                                                  Mágia

  A mágia teremtő képzeletünk varázsereje. Szándékainkkal, gondolatainkkal, akarati energiánkkal, öntudatlanul is hatunk környezetünkre. A lélek jelbeszéde, az imagináció által determináljuk sorsunk alakulását. Az ember jó vagy rossz sorsát szellemének pozitív vagy negatív mozzanatai határozzák meg. Sérelmeink vagy örömünk kiváltó okait nem a külső jelenségekben, hanem saját belső magatartásunkban ismerhetjük fel. Fizikai szervezetünk működése és szellemi tevékenységünk között szoros kapcsolat áll fenn. Minden negatív életérzés hosszú távú fennállása valóságos testi tüneteket produkálhat. Az irigység például gyengíti a májat, gyötri az epét. Az önzés, a gyanakvás, mások iránti kellemetlenkedések méreganyaga gyulladásokat kelt életre, betegségek végtelen sorát idézi elő. Ezzel ellentétben a pozitív mechanizmusok: a bizalom, a figyelmesség, a tapintat, a szívélyesség konstruktív, egészséges fizikumot produkál. Vigyázzunk tehát gondolatainkra és szavainkra, mert teremtő erőt hordoznak! 
„Gondolkodni annyi, mint mágiát gyakorolni.”

   

                                                                                                                               
                           Tat tuam asi



  Tat tuam asi annyit jelent, hogy Te Én vagyok. Szepes Mária A mindennapi élet mágiája c. könyvében e szavakkal taglalja e keleti bölcsesség lényegét: „Tehát nem lehet mindegy nekem, hogy élsz-e, halsz-e. Eszel-e, örülsz-e vagy kínlódsz. Mert Te Én vagyok. A te ügyed az én ügyem. A te fogságod, az én fogságom. És a te szabadulásod, az én szabadulásom. Nem vagy idegen. Nem háríthatlak el azzal, hogy mi közöm hozzád, van nekem magamnak is elég bajom. Mert hozzád van a legszorosabb közöm. Bajaim orvoslása a te lényedben rejlik. Szolidáris vagyok veled. Láthatatlan köldökzsinór fűz össze bennünket, amelyen át életem az életedbe szövődik. Örök áram cirkulál közöttünk. Ha rágalmaznak, engem rágalmaznak, és ha segítlek moslékba nyomni a hátad mögött, én leszek piszkos tőle. Hogy személy szerint ki vagy Te? Akit sorsom misztériumjátékának rejtélyes dramaturgja beküld a színpadra, ahol a jelenésem folyik. Aki megjelenik a darabban. Minden egyes társszereplő.”

 

A szerencsés ember ismertetőjegyei : derűs, határozott, nem siránkozik, gondjain nem rágódik. Olyan célokat tűz ki, melyeket elérhet. Tennivalóit nem halogatja. Mindig pontos, jókor érkezik. Mindig ad, pozitív erőket áraszt, vonz, leköt és meggyőz, tehát kap : barátságot, érdeklődést, jóakaratot. Keresik társaságát, egyengetik útját. Aktív és tevékeny.

 

A peches ember folyton siránkozik, panaszkodik, sérelmeiről beszél. Halogat, szereti megvárni, míg mások cselekszenek, mielőtt ő tenne valamit. Mindig elkésik, vagy túl korán érkezik. Tetteit nehézkesen végzi, aggályoskodik. A részleteket firtatja, idejét és erejét aprólékos gondolatokra pazarolja. Arckifejezése, testtartása sértődöttségről árulkodik, pesszimista kifejezéseket használ. Rendszerint feltételes módban beszél ott, ahol  határozottságra és lendületre volna szükség : "Ha esetleg..."-"Azt hiszem, amennyiben lehetséges volna, úgy talán..."-"Bár nem vagyok biztos benne"-"Várjunk...én nem tudom...hátha..."-ezek a kedvenc kifejezései.

 

"Siker az, ha valaki önmagát is meggyőzi, felemeli, átvilágítja, mialatt konstruktív célja felé törekszik."

"Szerencse az, ha valami nagyszerű ideál kreatív szolgálata közben másoknak is adni képes. Nemcsak vezetékké lesz, hanem gyűjtőmedencévé válik, színültig telik gyógyító, megújító erőkkel."

Nincs ennél nagyobb karrier és örökértékűbb gazdagság.

                                           /Szepes Mária/