Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Antropozófia04

 

Ki volt Rudolf Steiner?
                  

rudolf_steiner_1882.jpg

(1861.Kraljevec-1925.Dornach)


  Rudolf Steiner az emberiség életében sorsdöntő szerepet játszott. Szellemi nagyságát azonban csak kevesen ismerik fel, mivel a materializmus korában, melyben született és tevékenykedett, az új szellemi áramlatok csak nehezen szivárogtak be. Ma, egy évszázaddal később, lelkileg nyitottabbá válva mind inkább beigazolódni látszanak különös tanai. Kiemelkedő lelki képességével- mely veleszületett adottsága volt- képes volt belátni a szellemi világokba, érzékelni a hierarchiák tevékenységét egészen a Nap-szféráig. Erre azelőtt senki sem volt képes, a legnagyobb médium vagy a teozófusok is csak a Hold- szféráig juthattak. Emiatt persze rengeteg támadásnak volt kitéve, de ő rendíthetetlenül folytatta útját, emberfeletti akarattal tanította, segítette, szerette az embereket. Személyes jó barátja, munkatársa, élete utolsó évében hűséges ápolója, Dr. Ita Wegman úgy ír róla, mint Igaz Emberről, akinek az igazság, a szépség és a jóság erkölcsi megnyilvánulásai természetéből adódtak, már születése előtti életéből magával hozta, majd önfeláldozóan, testét sem kímélve adta át az emberiségnek. Egyszerre létezett a Földön és az égben. Tökéletesen átélte az Univerzum minden rezdülését, tudatosan rendszerezte a benne zajló folyamatokat azért, hogy megértesse az emberiséggel az élet nagy problematikáit, hogy elmondhassa, mivégre létezünk. Ő ismerte a válaszokat, bár sokszor nem értették meg.
  Rudolf Steiner részesült ezoterikus képzésben, a Christian Rosenkreutz által alapított rózsakeresztes tanok dogmatikájában. Mivel nagy beavatott volt, meg volt a lehetősége arra, hogy ezeket a tanokat átvigye saját korára, megalkotva ezzel egy modern rózsakeresztes tant. Ezoterikus tanításában főleg a Salamon-Hiram-bölcsességre világított rá. Munkáiban utalt arra, hogy az ember a földi lét alatt saját Én-jét kell tudatossá tegye, szabaddá kell válnia a természet rendje szerint, mert a küszöbön álló új kor, a Jupiter-korszak imaginatív rendszerébe csakis ilyen fajta tudatossággal, félelemnélküliséggel, szellemi felemelkedettséggel léphetünk be.
  Tevékenysége szerteágazó volt. Születésekor a sok vérveszteség miatt bizonytalan volt életben maradása, gyenge testiségét azonban annál erősebb lelkiség hatotta át. Imaginációk útján benne élt a szellemi világban. Gyermekkora óta rendkívül érdeklődő és fogékony volt minden tudás iránt. Tanult matematikát, geometriát, történelmet, filozófiát és természettudományt.1891-ben a rostocki egyetemen a filozófia doktorává avatják.
  Kortársainál érettebb, komolyabb gondolkodású volt, már 15 éves korában foglalkoztatta az analitikus geometria, trigonometria, a differenciál- és integrálszámítás. Önerőből tanult meg görögül és latinul. Mivel szülei szerény anyagi körülmények között éltek, s hogy segítse őket, már a reáliskolában különórákat adott évfolyamtársainak és általános iskolai tanulóknak. A Műszaki Főiskola elvégzése mellett magánórákat adott gimnazista diákoknak. Mindezt rendkívüli pontossággal és alapossággal, rendszerezett tiszta józansággal tette.
  1884-1890-ig házitanítói állást vállalt a Specht-családnál, ahol egy 10 éves, vízfejűségben szenvedő fiút kellett oktatnia. Új módszert kellett kidolgoznia a tanítására, mivel ez a fiú minden szellemi tevékenységre fejfájással, sápadtsággal és agresszióval reagált.Két év alatt sikerült elérnie, hogy a tanítványa általános iskolába járhasson, és a vízfejűsége, mely köztudottan nem gyógyítható, visszafejlődjön! Később ez a fiú leérettségizett és orvosi diplomát szerzett. Ez az eset alapozta meg későbbi gyógypedagógiáját.
  Jelentős dolgokat adott a világnak az orvostudomány területén, amit a Merkúr-misztérium bölcsességére alapozva szeretett volna felépíteni, ám ebben 1925. márc. 30-án bekövetkezett halála megakadályozta. Élete utolsó 25 évében olyan életművet hozott létre, amit egy átlagembernek több inkarnációjába tellene véghez vinni (építészet, euritmia, Waldorf-oktatás, biodinamikus gazdálkodás, szociális élet hármas tagozódása, könyvek, misztériumdrámák írása, több, mint 6000 előadás tartása...stb.)
  Két világban élt, egy külső, fizikai és egy mélyen benne lévő, a világmindenséget átfogó létben, ám a kettő között könnyedén járt, mint egy ajtón át. Aki ismerte, hipnotikus személyiségnek írta le, aki belelát az emberekbe, megérti őket, és ha kérik, személyreszabott tanácsokat ad nekik. Mert látta nem csak tulajdonságaikat- melyekhez igazodva adta tanácsait-, hanem előző életüket, sőt jövőjüket is. Érzékelte minden élőben a szellemet; szemében ott volt az egész Univerzum. Ruganyos járása, gyors mozdulatai senkiéhez sem foghatók voltak. Nem sajnálta a fáradtságot, ha arról volt szó, hogy embertársának segítsen, ő maga bármily fáradt is volt. Előadásai felüdülést, reményt jelentettek hallgatóságának, akik alig várták a legközelebbi alkalmat, hogy hallhassák őt. Úgy beszélt, hogy mindig figyelembe vette kihez szól, másként a munkásnak, másként az orvosoknak, és megint másként saját tanítványainak. Úgy hatott lelkükre, hogy észrevétlenül alakította át nappali tudatukat szemlélő tudattá. Otthonosan érezte magát társaságban, de saját belső világában is. Mindenfajta eszmét képes volt teljes mélységében megérteni. Saját szemlélő tudata által adott hírt arról, hogy az ember legfontosabb feladata, hogy felismerje, fizikai testével a Földhöz, de lelki részével a csillagokhoz tartozik. Szellemünk a Kozmoszból származik, a földi lét, melyben most élünk, a legsűrűbb létforma az összes többi közül. Ez a legalsóbb állomás létezésünk folyamatában, innen szellemibbé kell válnunk. Erre akart felkészíteni minket Rudolf Steiner.
  Útmutatásait olvashatjuk könyveiben, előadásaiban:
 - Hogyan jutunk a magasabb világok megismeréséhez?
 - A magasabb világok valósága
 - Az ember talánya
 - Szellemtudományos embertan... stb.

  2013.03.30.              

                                                             Rudolf Steiner munkái>>

      << Vissza